Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Évzáró

2019.05.18

December 27. másnap , sajgó bőrrel ébredek hajnalban mivel a tegnapi hegymenet szele kikezdte az egyébként sem egészséges bőrömet, izomlázam van de a szívem megtelt boldogsággal , ezért ez is másképp fáj , valamit valamiért .

Izgatottan indulok munkába, mert ott van egy pontos mérleg , le szeretném magam mérni , emellett agyban rakom össze a dolgaimat , hisz vendégeink érkeznek ! Hová menjünk , mit csináljunk , be kell vásárolni is, és az “székgyakorlatos” tornával is érdemes lenne foglalkoznom. Szóval sűrű, de boldogságteljes  nap következik . 

Szabadnap az megint nincs , mert még az új dolgozok  nem tudják önállóan ellátni a feladatokat ,ezért asszonyi precizitással kell beosztanom minden időmet . Jön a mérleg próba! Alaposan körülnézek sehol senki, rúgom le a cipőt , teszem le a kulcsot , minden gramm számít! Huppppsz -10 dkg! Oh je!

 Egy kérdés kering még mindig a fejemben : Mit vegyek fel? Annyira elhanyagoltam ezt a dolgot, hogy komoly gondot jelent. Semmi sem jó rám , ebből a hurkám áll ki, ebből a röcögőm, alias röci... ez meg random kényelmetlen , ez pedig nyári , mindenre van valami jelző , miért nem passzol. Lehet felveszek egy kukazsákot abból legalább van választék , fekete vagy kék, mondjuk a fekete az slankít. 

Rohanás, jövés, menés! Mindjárt év vége , ilyenkor a legtöbb ember átgondolja miken ment keresztül ,majd üres fogadalmakat is képes tenni. Mindig azzal keménykedem, hogy azt fogadom meg, hogy nem fogadok meg semmit! Persze magamban több mint két éve “jövőre lefogyok “ típusú vagyok , habár már több hónapja diétázom , még mindig nem jött össze a manöken alak, pedig akarom , és csinálom . Most már lassan kilenc hónapja férjemmel megbeszéltem , hogy itt is "bepróbálkozom" egy orvosnál , vagy ha megyünk haza februárban akkor otthon felkeresek egy sepcialistát , nagy számok törvénye, az egyik úgy is találni fog valamit akár 10000-ért , vagy többért .

Hamar elszalad ez a nap, jönnek a várva vártak ! Rokonok érkeznek , sógor pajtás és tesóm ahogy mi szólítjuk “Jé” . Igyekszem haza munkából ,visszük át nekik a vendég város csomagot az apartmanba , legyen mit enni  egy hosszú 10 órás út után , kis tárkonyos ragulevest vacsira,reggelire kenyér ,virsli minden ami szem szájnak ingere . Várjuk őket egész nap, mivel még nem jártak Németországban de már sok az ismerősük mindenhol elidőznek egy kicsit.Végül éjfél körül jönnek ,gyors szóváltás , majd megyek aludni mert hajnalban kelés van. Ilyenkor még az ébredés is más , az energiaszint is jobb , mivel tudod, teljesen át kell élni ezt a pár napot . 

Másnap egyenes utam vezet az apartmanhoz, gyorsan meg is mutatom nekik a falut:
-“Ha jobbra néztek az az eleje, ha balra az a vége”. 

Erre Jé: -“ Hát én itt eret vágnék!” 

Itt könnyű magányosnak lenni az szent . 

Meg is fogalmazódott bennem, hogy bírtam én ez megszokni ? 8 év főváros után ahol minden van , bolt, posta , közlekedés , szórakozás , vásárlási lehetőség , ha nincs időd főzni akkor csapatsz egy 500Ft-os gyrost.
Majd egyik gondolatom követte a másikat , ilyenkor az embernek muszáj összegeznie az átélteket!

Év elején otthagytam a biztos állásom , majd kiköltöztem , munkába álltam , egy hónap együttélés után férjhez mentem, munkahelyem megszűnt , lett másik , fél éven át bicajjal jártam , megevett egy kutya , életemre tört egy sirály , meg kellett tanulnom autót vezetni újra , nem volt szabadidőm ,kétszer kezdtem fogyni , kétszer vissza is híztam ,folyamatosak voltak a rosszullétek, majd kipenderítettem a rosszmájúakat, és igen, megszületett a Nemember!  ...megoldás csak egy volt : mindent túlélni.

Hínnyje de betyáros év volt ez ! -azt kell , hogy mondjam , időm sem lett volna eret vágni Tesókám! 

Bejárjuk a helyi nevezetességeket, felmegyünk Németország legmagasabb pontjára is , megüljük Jé szülinapját, forralt bort iszunk a Bodeni tónál és szilveszterkor tisztességesen jól bekarmolunk ! Végül könnyes szemmel intünk búcsút egymásnak, minden jó ha a vége jó ! Bis bald! Január következik .